Mi az üdvtörténeti szemlélet lényege?

Az üdvtörténeti felfogás alapjait a következő kijelentések képezik:

–    a Szentírás Istene a Mindenség egyetlen, szuverén Teremtője és Tulajdonosa

–    a Biblia minden részletében isteni ihletésű, emberek által és emberek számára készített szöveggyűjtemény, amely eredeti nyelvein tökéletes pontossággal közli Isten kijelentéseit

Az üdvtörténeti szemlélet további támpontjai:

–    a teremtés teljessége Istenből állt elő, megszakítatlan fennhatósága alatt áll, és Hozzá tér vissza (Róma 11,36)

–    a teremtés szerves része a rossz, amelyet Isten minden következményével együtt (halál, bűn, büntetés, sötétség és ennek képviselői, stb.) felszámol az üdvtörténet befejező szakaszában (Ézs 45,7; 1Kor 15,25-26)

–    a Szentírás feltárja az Isten által eltervezett üdvösség (tehát a szabadulás, a megtartás és az üdvözítés) útját; az üdvcél elérését biztosító intézkedéseit üdvtörténetnek nevezzük

–    az üdvösség Tervezője a mindenható Isten, Kivitelezője pedig az Ő egyszülött Fia, Krisztus Jézus, aki halálával magára vette a világ minden bűnének büntetését

–    a bűn és az üdvözítő kegyelem hatása egyetemes: a bűn mindenkire elhat, és az egész teremtést megrontja, az isteni kegyelem pedig fokozatosan hatálytalanítja, s végül teljesen kiküszöböli a bűnt és annak minden pusztító eredményét (Róma 5,18)

–    a Biblia teljes egészében az Igazság Igéje, amelynek helyes és üdvtörténetileg pontos értelmezését („hasogatását”, 2Tim 2,15) lényeges feladatnak tekintjük

Létezik-e egy isteni üdvterv?

Isten üdvtetteiben látásunk szerint rendszer fedezhető fel. Az Ige ismételten felhívja figyelmünket a világkorszakok (eonok) teremtésére. Az eonok lefolyása alatt bontakozik ki Isten sokféle bölcsessége a Krisztusban és az ő Testületében (Héb 1,2; Ef 3,10-11). Számos igehely közöl pontos adatokat már megtörtént vagy ezután bekövetkező, nagy jelentőségű eseményekről. Arról is tudósít, hogy Isten láthatatlan, de tevékeny részese és irányítója a világtörténelemnek. A teremtés és újjátevés mozzanatai, a kataklizmák és ítéletek ténye, a megváltás állomásai, a kezdet és a vég leírása olyan láncszemek, melyek gondos vizsgálata lehetővé teszi az isteni tervszerűség felismerését.

Az üdvterv Isten határozatában összpontosul, Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és az egész teremtés Vele kibéküljön (1Tim 2,4; Kol 1,20).

Sok teológus fenntartással fogadja az isteni működés „menetrendszerű” felvázolását, mert tévtanok és eretnekségek melegágyát véli felfedezni benne. Ennek ellenére napjainkban az üdvtörténeti rendszer keresése számos teológiai törekvést jellemez.

Miben áll a konkordáns módszer?

A konkordáns (lat. concordare) szó jelentése: egységes, egybehangzó.

A Biblia szövegének konkordáns visszaadása ma már számos nyelvterületen meghonosodott. A módszer egyszerű, lényegét pedig így fogalmazhatnánk meg: A fordító

(1)    adjon vissza minden héber (v. görög) fogalmat lehetőleg ugyanazzal a magyar szóval,

(2)    törekedjen szűkszavúságra, azaz kerüljön minden értelmezést, és

(3)    a forrásszövegtől való eltérést minden esetben hozza az olvasó tudomására.

Kiindulásként szükség van egy olyan segédszótárra, amely rögzíti minden egyes forrásnyelvű (az Újszövetség esetében görög) szó magyar alapjelentését és esetleges (minél kevesebb) mellékjelentéseit. Ehhez figyelembe kell venni a fogalom szövegkörnyezetét és a lehetséges magyar fordítások alkalmasságát. A fordítónak tehát kimagasló ismeretekkel kell rendelkeznie mindkét – s ha lehetséges, több más – nyelv területén.

A konkordáns módszer megnyirbálja a fordítói szabadságot, és ragaszkodik az eredeti nyelv struktúrájához. Teszi ezt annak ellenére, hogy a végeredmény nem mindig elegáns és gördülékeny, mi több, egyes helyek a népszerű tolmácsolásoknál akár „homályosabbá” is válhatnak.

Megértjük a konkordáns módszer bírálóit, akik a túlzott nyelvtani következetességet, a hagyományokkal való szakítást hibának tartják. Hibátlan fordítás nyilván nem létezik. Azonban az a meggyőződésünk, hogy ez a metódus hatékonyabban fékezi – bár nem tudja teljesen kizárni – a fordítói vélemények és értelmezések beszűrődését. (További részletek itt: Bevezető Pál leveleihez)

Mi az evangélium?

Az Isten üdvözítő munkáját összefoglaló híradást evangéliumnak nevezzük. Istennek a megmentést célzó intézkedései mindig az emberiség javát szolgálják, de eltéréseket mutatnak az egymást követő világkorszakokban („eonokban”).

Az üdvtörténet jelenlegi szakaszában érvényes örömhírt „a boldog Isten dicsőségének evangéliuma” nyújtja (1Tim 1,11), amely magába foglalja a keresztről szóló beszédet (1Kor 1,17-18), a Krisztus kikutathatatlan gazdagságának evangéliumát (Ef 3,8), Isten egyoldalú megbékélését Fiában a világgal (2Kor 5,19; Kol 1,20), az Ekklésia Testületének keletkezését és hivatását (Ef 1,4-6), valamint a teljes teremtettség kibékülését Teremtőjével (1Kor 15,27-28). Az Üdvtörténeti Figyelő kiadványaiban a jelenlegi világkorszak evangéliumának sokrétű üzenetét igyekszünk tolmácsolni.

Különbséget teszünk a körülmetélkedés és a körülmetéletlenség evangéliuma között a Gal 2,7-ben hozott apostoli döntés alapján. A körülmetélkedés evangéliuma más néven a királyság evangéliuma Izráelre vonatkozik, és jelenleg – a nép időleges elvettetésével összhangban – hatályon kívül van. Tartalma viszont nem évült el, mert mind az ősatyáknak tett ígéretek, mind a törvény messiási értelmezésű működése életbe fog lépni az elkövetkező világkorszakban, a mennyek királysága alatt.

A körülmetéletlenség evangéliuma azonos a már leírt isteni dicsőség és krisztusi gazdagság örömüzenetével, amely a kihívott Gyülekezetnek, tehát Krisztus Testületének időszerű és részletes vezérfonala a teljes Írás kontextusában.

Az Ige határozottan elmarasztalja a két evangélium vegyítését (Gal 1,8-9).

Létezik-e egy üdvtörténeti hitvallás?

Az üdvtörténeti szemléletet felkarolók nem alkotnak sehol egy különálló vallási csoportosulást, ami arra utal, hogy nem érezték szükségét egy egységes hitvallás megszerkesztésének. Kiadványainkból és a honlap cikkeiből mindenki megismerheti világképünket.

Hogyan viszonyulunk a kereszténység különböző áramlataihoz?

Az üdvtörténeti szemléletet tiszta lelkiismerettel képviseljük ugyan, de nem tartjuk egyedül üdvözítő felfogásnak. Tevékenységünkkel nem kívánunk hozzájárulni a keresztény világ további felmorzsolódásához.

A konkordáns módszerű bibliafordítások és tanulmányok célja a Mindenható és tettei nagyszerűségének elmélyült és alázatos kutatása. Az eredményeket nem rejtjük véka alá, de nem erőltetjük rá senkire sem.

A személyes hitvilág a lelkiismeret dolga, valamint sérthetetlen egyéni jog, amelynek tiszteletben tartását igen fontosnak ítéljük. Meggyőződésünk, hogy akik belekerülnek a kegyelem hatókörébe, tehát élő hittel elfogadják Isten ingyenes megigazítását Krisztusban, az Ekklésia tagjaivá válnak függetlenül attól, hogy milyen felekezethez tartoznak.

vissza a lap tetejére>>>