Mi az üdvtörténeti
szemlélet lényege?
Az üdvtörténeti felfogás alapjait a következő kijelentések
képezik:
– a Szentírás Istene a
Mindenség egyetlen, szuverén Teremtője és Tulajdonosa
– a Biblia minden
részletében isteni ihletésű, emberek által és emberek számára
készített szöveggyűjtemény, amely eredeti nyelvein tökéletes
pontossággal közli Isten kijelentéseit
Az üdvtörténeti szemlélet
további támpontjai:
– a teremtés
teljessége Istenből állt elő, megszakítatlan fennhatósága alatt áll,
és Hozzá tér vissza (Róma 11,36)
– a teremtés szerves
része a rossz, amelyet Isten minden következményével együtt (halál,
bűn, büntetés, sötétség és ennek képviselői, stb.) felszámol az
üdvtörténet befejező szakaszában (Ézs 45,7; 1Kor 15,25-26)
– a Szentírás feltárja
az Isten által eltervezett üdvösség (tehát a szabadulás, a megtartás
és az üdvözítés) útját; az üdvcél elérését biztosító intézkedéseit
üdvtörténetnek nevezzük
– az üdvösség
Tervezője a mindenható Isten, Kivitelezője pedig az Ő egyszülött
Fia, Krisztus Jézus, aki halálával magára vette a világ minden
bűnének büntetését
– a bűn és az üdvözítő
kegyelem hatása egyetemes: a bűn mindenkire elhat, és az egész
teremtést megrontja, az isteni kegyelem pedig fokozatosan
hatálytalanítja, s végül teljesen kiküszöböli a bűnt és annak minden
pusztító eredményét (Róma 5,18)
– a Biblia teljes
egészében az Igazság Igéje, amelynek helyes és üdvtörténetileg
pontos értelmezését („hasogatását”, 2Tim 2,15) lényeges feladatnak
tekintjük
Létezik-e egy isteni
üdvterv?
Isten üdvtetteiben látásunk szerint rendszer fedezhető fel.
Az Ige ismételten felhívja figyelmünket a világkorszakok (eonok)
teremtésére. Az eonok lefolyása alatt bontakozik ki Isten sokféle
bölcsessége a Krisztusban és az ő Testületében (Héb 1,2; Ef
3,10-11). Számos igehely közöl pontos adatokat már megtörtént vagy
ezután bekövetkező, nagy jelentőségű eseményekről. Arról is tudósít,
hogy Isten láthatatlan, de tevékeny részese és irányítója a
világtörténelemnek. A teremtés és újjátevés mozzanatai, a
kataklizmák és ítéletek ténye, a megváltás állomásai, a kezdet és a
vég leírása olyan láncszemek, melyek gondos vizsgálata lehetővé
teszi az isteni tervszerűség felismerését.
Az üdvterv Isten határozatában összpontosul, Aki azt akarja,
hogy minden ember üdvözüljön, és az egész teremtés Vele kibéküljön
(1Tim 2,4; Kol 1,20).
Sok teológus fenntartással fogadja az isteni működés
„menetrendszerű” felvázolását, mert tévtanok és eretnekségek
melegágyát véli felfedezni benne. Ennek ellenére napjainkban az
üdvtörténeti rendszer keresése számos teológiai törekvést jellemez.
Miben áll a konkordáns
módszer?
A konkordáns (lat. concordare) szó
jelentése: egységes, egybehangzó.
A Biblia szövegének konkordáns
visszaadása ma már számos nyelvterületen meghonosodott. A módszer
egyszerű, lényegét pedig így fogalmazhatnánk meg:
A fordító
(1) adjon vissza minden héber (v. görög) fogalmat lehetőleg ugyanazzal
a magyar szóval,
(2) törekedjen szűkszavúságra, azaz kerüljön minden értelmezést, és
(3) a forrásszövegtől való eltérést minden esetben hozza az olvasó
tudomására.
Kiindulásként szükség van egy olyan
segédszótárra, amely rögzíti minden egyes forrásnyelvű (az
Újszövetség esetében görög) szó magyar alapjelentését és esetleges
(minél kevesebb) mellékjelentéseit. Ehhez figyelembe kell venni a
fogalom szövegkörnyezetét
és a lehetséges magyar fordítások alkalmasságát.
A fordítónak tehát kimagasló ismeretekkel kell rendelkeznie mindkét
– s ha lehetséges, több más – nyelv területén.
A konkordáns módszer megnyirbálja a
fordítói szabadságot, és ragaszkodik az eredeti nyelv
struktúrájához. Teszi ezt annak ellenére, hogy a végeredmény nem
mindig elegáns és gördülékeny, mi több, egyes helyek a népszerű
tolmácsolásoknál akár „homályosabbá” is válhatnak.
Megértjük a konkordáns módszer
bírálóit, akik a túlzott nyelvtani következetességet, a
hagyományokkal való szakítást hibának tartják. Hibátlan fordítás
nyilván nem létezik. Azonban az a meggyőződésünk, hogy ez a metódus
hatékonyabban fékezi – bár nem tudja teljesen kizárni – a fordítói
vélemények és értelmezések beszűrődését. (További részletek itt:
Bevezető Pál leveleihez)
Mi az evangélium?
Az Isten üdvözítő munkáját összefoglaló híradást
evangéliumnak nevezzük. Istennek a
megmentést célzó
intézkedései mindig az emberiség javát szolgálják, de
eltéréseket mutatnak az egymást követő
világkorszakokban
(„eonokban”).
Az üdvtörténet jelenlegi szakaszában érvényes örömhírt „a
boldog Isten dicsőségének evangéliuma” nyújtja (1Tim 1,11),
amely magába foglalja a keresztről szóló beszédet (1Kor 1,17-18), a
Krisztus kikutathatatlan gazdagságának evangéliumát (Ef 3,8), Isten
egyoldalú megbékélését Fiában a világgal (2Kor 5,19; Kol 1,20), az
Ekklésia Testületének keletkezését és hivatását (Ef 1,4-6), valamint
a teljes teremtettség kibékülését Teremtőjével (1Kor 15,27-28). Az
Üdvtörténeti Figyelő kiadványaiban a
jelenlegi
világkorszak
evangéliumának
sokrétű üzenetét igyekszünk tolmácsolni.
Különbséget teszünk a körülmetélkedés és a
körülmetéletlenség evangéliuma között a Gal 2,7-ben hozott apostoli
döntés alapján.
A
körülmetélkedés evangéliuma más
néven a királyság evangéliuma
Izráelre
vonatkozik, és jelenleg – a nép időleges elvettetésével
összhangban – hatályon kívül van. Tartalma viszont nem évült el,
mert mind az ősatyáknak tett ígéretek, mind a törvény messiási
értelmezésű működése életbe fog lépni az elkövetkező
világkorszakban, a mennyek királysága alatt.
A körülmetéletlenség evangéliuma azonos a már leírt isteni
dicsőség és krisztusi gazdagság örömüzenetével, amely a kihívott
Gyülekezetnek, tehát Krisztus Testületének időszerű és részletes
vezérfonala a teljes Írás kontextusában.
Az Ige határozottan elmarasztalja a két evangélium
vegyítését (Gal 1,8-9).
Létezik-e egy
üdvtörténeti hitvallás?
Az üdvtörténeti szemléletet felkarolók nem alkotnak sehol
egy különálló vallási csoportosulást, ami arra utal, hogy nem
érezték szükségét egy egységes hitvallás megszerkesztésének.
Kiadványainkból és a honlap cikkeiből mindenki megismerheti
világképünket.
Hogyan viszonyulunk a
kereszténység különböző áramlataihoz?
Az üdvtörténeti szemléletet tiszta lelkiismerettel
képviseljük ugyan, de nem tartjuk egyedül üdvözítő felfogásnak.
Tevékenységünkkel nem kívánunk hozzájárulni a keresztény világ
további felmorzsolódásához.
A konkordáns módszerű bibliafordítások és tanulmányok célja
a Mindenható és tettei nagyszerűségének elmélyült és alázatos
kutatása. Az eredményeket nem rejtjük véka alá, de nem erőltetjük rá
senkire sem.
A személyes hitvilág a lelkiismeret dolga, valamint
sérthetetlen egyéni jog, amelynek tiszteletben tartását igen
fontosnak ítéljük. Meggyőződésünk, hogy akik belekerülnek a kegyelem
hatókörébe, tehát élő hittel elfogadják Isten ingyenes megigazítását
Krisztusban, az Ekklésia tagjaivá válnak függetlenül attól, hogy
milyen felekezethez tartoznak.
vissza a lap tetejére>>>
|